A KORONA KÍSÉRŐI
2005.07.26. 16:28
II. József, a kalapos király nem koronáztatta meg magát a magyar koronával, sőt papnevelő intézetté alakíttatta át a pozsonyi várat, és az idáig ott tartott koronát az egész ország felháborodása ellenére Bécsbe vitette, ahol a császári kincstárban helyezték el.
A rendek állandó ostromának az lett az eredménye, hogy 1790-ben a súlyos beteg császár halálos ágyán engedélyt adott a korona Budára szállítására. Ez január 28-án történt, és a császár február 20-án halt meg, amikor a korona már elérte hsztergomot. és másnap megérkezett Budára. Hazérkezésének örömére mindegyik vármegye nemesifjakhól díszes bandériumot állított össze. hogy Il. Lipót koronázásáig Budán őrizzék a koronát. (A latinból ar olaszba (ojtott bandera szó zászlót jelent, valamint a zászló altá gyűlt csapatot.)
A küldöttségek létszáma 25 és 80 fő között váltakozott, szervezetükkel, elöljáróik elnevezésével a katonaságot utánozták. A legtöbb küldöttséget egy-egy „fővezér", néha „főkormányzó" vezette, oldalán egy segédtiszttel. A szolgálatot kapitányok és főhadnagyok vezették, és az őrállók hadnagyi rangban feszítettek.
Csak a szerényebbek használtak tiszti helyett őrmesteri és tizedesi rangokat, ezeknél a legénységet is egyszerűen őrálló vitézeknek nevezték. Több vármegye nemcsak tábori számtartót, hanem káplánt is küldött velük. A vármegye zászlajának előlapját Szűz Mária, Magyarország védasszonyának képe díszítette, hátlapjára többnyire a megye címerét festették. Komárom megye vadonatúj zászlóval vonult ki, mert a régit „... a' rossz gondviselés miatt, meg emésztvén a por-moly és az egerek...", mint azt a korabeli tudósítás megállapította.
Pest vármegye bandériuma február 21-én a korona elé lovagolt, és elsőnek állt mellette díszőrséget március 21-ig. Zala megye lovasai júniusban érkeztek Pestre, előttük két tárogatós lovagolt, és hat zenész muzsikált fuvolával, trombitával és fagottal; ekkor Somogy megye küldöttsége még Kaposváron gyakorlatozott. Nógrád megye ifjai gyönyörűek voltak fehér prémes, fekete mentéjükben, ők kétszer is őrséget álltak, májusban és októberben, amikor is átadták az őrséget Pest vármegye bandériumának, mely fél század huszár kíséretében elkísérte a koronát Pozsonyba, az új király koronázására. Arad vármegye Temes vármegyével közösen állította ki szőrmekucsmás, zöld mentés, piros nadrágos bandériumát, melyre júliusban került az őrt állás sora.
|