 |
Menü |
|
|
| | |
|
Bükkaranyosi Huszárbandérium |
|
|
| | |
|
Idézet |
|
"Huszár. Ha csak hallom e nevet, lelkem emelkedik édes érzéssel. A huszár örököse apáink lovaglásbéli ügyességének. Ha a huszár repül, a szél nem bír futni utána, sír és süvölt szégyenében. A huszár örököse apáink vitéz bátorságának. A huszár tíz ellenséget még kevesell, húsznak ellene vág, félelmet nem ismeri, borral és dicsőséggel él, a halált párnának tekinti, melyben aludni fog, míg a feltámadás trombitája ismét felkölti. ... A huszár egy gyönyörű virágszál, mely az elhunyt magyar hősök sírjából kelt ki. Óh, huszár, huszár, Te vagy a magyar szemefénye. Az isten téged innepnap teremtett." (Szemere Bertalan) | | |
|
|
|
Huszár történelem |
|
A "KALAPOS" KIRÁLY KORA |
|
2005.07.26. 16:40 |
Oroszország és Törökország között 1787-ben kitört a háború. II. József császár szövetségese volt Nagy Katalin cárnőnek, ezért 1788-ban ő is hadat üzent a Portának, és 245 000 főnyi hadseregét támadásra indította.
|
A MAGYAR NEMESI TESTŐRÖK és a A MAGYAR TESTŐRSÉG |
|
2005.07.26. 16:34 |
A magyar nemesi testőrség tagjai annyira összefonódtak a hadsereg huszárezredeinek harcaival, hogy megérdemlik a megemlékezést
A volt nemesi testőrséget az 1867. évi kiegyezés után újra felállították, de gróf Andrássy Gyula miniszterelnök javaslatára nevéből elhagyták a „nemesi" jelzőt, ami azt jelentette, hogy származásra való tekintet nélkül bárki tagja lehetett a testőrségnek, amelyet most Magyar Királyi Testőrségnek neveztek.
|
A MAGYAR NEMESI TESTŐRÖK és a A MAGYAR TESTŐRSÉG |
|
2005.07.26. 16:32 |
A magyar nemesi testőrség tagjai annyira összefonódtak a hadsereg huszárezredeinek harcaival, hogy megérdemlik a megemlékezést.
A volt nemesi testőrséget az 1867. évi kiegyezés után újra felállították, de gróf Andrássy Gyula miniszterelnök javaslatára nevéből elhagyták a „nemesi" jelzőt, ami azt jelentette, hogy származásra való tekintet nélkül bárki tagja lehetett a testőrségnek, amelyet most Magyar Királyi Testőrségnek neveztek.
|
A KORONA KÍSÉRŐI |
|
2005.07.26. 16:28 |
II. József, a kalapos király nem koronáztatta meg magát a magyar koronával, sőt papnevelő intézetté alakíttatta át a pozsonyi várat, és az idáig ott tartott koronát az egész ország felháborodása ellenére Bécsbe vitette, ahol a császári kincstárban helyezték el.
|
A NAPÓLEONI HÁBORÚK IDŐSZAKA |
|
2005.07.26. 16:26 |
Már 1800-ban fegyverbe szólították a nemesi felkelést, de hadba vonulására nem került sor.
|
A SZABADSÁGHARC LOVASSÁGA |
|
2005.07.26. 16:25 |
Az 1848. márciusi vívmányok nyomán született meg a nemzeti őrseregről szóló törvénycikk, mely a részvételt ugyan némi vagyontól vagy jövedelemtől tette függővé, mégis a magyar állampolgárok zömét nemzetőri szolgálatra kötelezte.
|
AZ ELNYOMATÁS KORA |
|
2005.07.26. 16:22 |
A szabadságharc leverése után a huszárezredeket újra kellett szervezni, hiszen az Itáliában harcoló 5. és 7. ezreden kívül a többi a honvédségben küzdött, és azzal megsemmisült.
|
FERENC JÓZSEF CSÁSZÁR HÁBORÚ |
|
2005.07.26. 16:21 |
Az 1859. év Itáliában találja a magyar huszárokat.
|
ÚJÍTÁSOK A CSÁSZÁRI-KI RÁLYI HADSEREGBEN |
|
2005.07.26. 16:20 |
Az 1866. évi vesztes háború keserű tapasztalatait értékelve, számos újdonságot vezettek be a hadseregben.
|
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG MEGALAKULÁSA |
|
2005.07.26. 16:19 |
A vesztes porosz-olasz-osztrák háború után Ferenc József császár kényszerhelyzetbe került.
|
| | |
|
|
|
Társalogj itt |
|
|
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…